A Microsoft Számítógép-tallózó szolgáltatásával kapcsolatos hibák elhárítása

A cikk fordítása A cikk fordítása
Cikk azonosítója: 188305 - A cikkben érintett termékek listájának megtekintése.
Az összes kibontása | Az összes összecsukása

A lap tartalma

Összefoglaló

Bár nincs központi módszer annak meghatározására, hogy egy WAN hálózat tallózólistája teljes-e, bizonyos technikákkal meghatározható, hogy egy adott szegmens kiszolgálói szerepelnek-e egy távoli szegmens tallózólistájában. Ezek a technikák a WAN hálózat összes szegmensére alkalmazhatók. Azonban a tesztek eredményei módosulhatnak, ha a kiszolgálók szerepkörei változnak a tallózóválasztáskor. Hosszabb időszakra csak akkor lesz értelme a tesztek eredményének, ha a WAN hálózat tartományában lévő kiszolgálók teljesen változatlanok, és a hálózatba egyetlen kiszolgáló sem kapcsolódik be, illetve egy sem kapcsolódik ki belőle.

A következőkben ismertetett tesztekhez a Microsoft Windows Resource Kit csomag Browstat.exe segédprogramjára van szükség. A példákban kizárólag a TCP/IP protokollhoz tartozó kimenetek szerepelnek. Ezenkívül, mint a legtöbb hálózati probléma feltárása esetében, a tallózószolgáltatás hibaelhárításához is szükséges, hogy a rendszergazda tökéletesen tisztában legyen a hálózat szegmenshatáraival és az útválasztó beállításaival. Tegyük fel például, hogy egy távoli szegmens ügyfele a tallózólistában nem lát egy másik szegmensen elhelyezkedő kiszolgálót.

Mivel a tallózószolgáltatás időérzékeny, és szórt datagramokat használ, a megadott lépések csak a 48 perces ciklus (a teljes továbbítási ciklus többszegmensű tartományi környezetben) után hajthatók végre.

A névfeloldás minden tallózó esetében alapvető, ezért elsőként létre kell hozni egy megbízható névfeloldási infrastruktúrát a WINS segítségével. Rengeteg időt vehet igénybe az olyan tallózási hibák felderítése, amelyeket valójában névfeloldási problémák okoznak.

További információ

  1. Keresse meg annak a szegmensnek a főtallózóját, amelyen a kiszolgáló található. Futtassa az alábbi parancsot azon a szegmensen, amelyen a hiányzó kiszolgáló található:
    browstat status
    A válasz a következőképpen fog kinézni:
    Status for domain Tartománynév on transport \Device\NetBT_IEEPRO1

    Browsing is active on domain.
    Master browser name is: Főtallózó
    Master browser is running build 1381
    1 backup servers retrieved from master Tartaléktallózó
    \\SmallerServer
    There are 100 servers in domain Tartománynév on transport
    \Device\NetBT_IEEPRO1
    There are 1500 domains in domain Tartománynév on transport
    \Device\NetBT_IEEPRO1
    Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a szegmens melyik kiszolgálója működik főtallózóként. Ha azonban a helyi főtallózó nem válaszolt elég gyorsan, lehet, hogy az információ egy másik főtallózótól érkezett.

    Ez a parancs a „\Device\Protocol_NIC” karakterláncot adja eredményül, amely más browstat parancsokkal is használható.

    Az ügyfél szegmenséhez tartozó helyi főtallózó azonosításához futtassa az alábbi parancsot:
    browstat getmaster \device\netbt_el59x1 tartománynév
    A status vagy a getmaster kapcsoló Tartománynév<1d> lekérdezést hajt végre, és megadja az adott szegmens aktuális főtallózóját. A tallózószolgáltatás nem azonosítja a főtallózóként működő számítógépet. Ez a lépés távolról is végrehajtható, ha a tallózószolgáltatás azonosítja, hogy a szegmens melyik számítógépe működik főtallózóként, de ehhez szükséges, hogy a rendszergazda ismerje az összes kiszolgáló nevét minden egyes szegmensen. Ez a hibaelhárítási technika azért sem megfelelő, mert a tallózószolgáltatás segítségével hárítja el a tallózási problémát. Ha a tallózó ezen része hibátlanul működik is, az így kapott lista akár 36 perces késéssel is érkezhet. A tartomány főtallózóinak távoli meghatározásához futtassa az alábbi parancsot:
    browstat view \device\netbt_ieepro1 \\elsődleges_tartományvezérlő_neve | findstr /i mbr
    Ezután meg kell határozni a hiányzó kiszolgálónév szegmensének főtallózóját.

    Ha nem talál főtallózót, választást kényszeríthet a tallózószolgáltatás leállításával és elindításával a kiszolgáló szegmensének egyik tartományvezérlőjén. Néhány perc múlva futtassa újra a tesztet. Másik megoldásként az adott kiszolgáló szegmensében lévő másik kiszolgáló konzolján az alábbi parancs futtatásával kényszeríthet választást:
    browstat elect \device\netbt_ieepro1 tartománynév
  2. Ellenőrizze, hogy a kiszolgáló neve szerepel-e a főtallózó listájában. A főtallózó az első kiszolgáló a kommunikációs láncban, amelynek tartalmaznia kell a hiányzó kiszolgáló nevét. A teszt segítségével meghatározható, hogy a főtallózó megkapta-e a kiszolgáló állomáshirdetmény-keretét. A „\device...” karakterlánc a fenti kimenetből származik. Futtassa az alábbi parancsot:
    browstat view \device\netbt_ieepro1 \\főtallózó | findstr /i hiányzó_kiszolgáló
    Ha a kiszolgáló szerepel a főtallózó listájában, a parancs az alábbihoz hasonló választ fog adni:
    \\HiányzóKiszolgáló NT 04.00 (W,S,NT,PBR,DFS) kiszolgáló „leírása”
    \\HiányzóKiszolgáló
    Ha a helyi főtallózó nem találja a kiszolgáló nevét, a hiányzó kiszolgáló szegmensének bármely számítógépéről futtathatja az alábbi parancsot:
    browstat forceannounce \device\netbt_el59x1 tartománynév
    Másik megoldásként a hiányzó kiszolgáló konzoljáról futtathatja az alábbi parancsot:
    browstat announce \device\netbt_el59x1 tartománynév
    Tanácsos ellenőrizni, hogy a hiányzó kiszolgáló hozzá tud-e rendelni hálózati meghajtót a főtallózóhoz, azaz a hálózati kapcsolat működik-e.

    Végül a kiszolgálót is újraindíthatja, hogy állomáshirdetmény-keretet hozzon létre.

  3. Ellenőrizze, hogy az elsődleges tartományvezérlő megkapta-e a kiszolgáló nevét a főtallózótól. Futtassa az alábbi parancsot:
    browstat view \device\netbt_ieepro1 \\elsődleges_tartományvezérlő | findstr /i hiányzó_kiszolgáló
    Az eredmény a következőképpen fog kinézni:
    \\HiányzóKiszolgáló NT 04.00 (W,S,NT,PBR,DFS) kiszolgáló „leírása”
    \\HiányzóKiszolgáló
    Ha a kiszolgáló neve hiányzik, valószínűleg névfeloldási probléma van a háttérben. Ahhoz, hogy az elsődleges tartományvezérlő megkaphassa a főtallózótól a kiszolgálók listáját, a kiszolgáló főtallózójának képesnek kell lennie feloldani a Tartománynév<1b> nevet, hogy a 138-as UDP porton átküldhesse a főhirdetmény-keretet. Ahhoz, hogy az elsődleges tartományvezérlő válaszolhasson a hirdetményre és megkapja a kiszolgáló nevét, fel kell oldania a főtallózó számítógépnevét. (Ahhoz, hogy a kiszolgáló főtallózója megkapja a tartományszintű listát az elsődleges tartományvezérlőtől, fel kell oldania az elsődleges tartományvezérlő számítógépnevét.)

    A névfeloldás mindkét irányban alapvető fontosságú. Annak ellenőrzésére, hogy a főtallózó fel tudja-e oldani a Tartománynév<1b> bejegyzést, futtassa az alábbi parancsot:
    browstat getpdc \device\netbt_el59x1 tartománynév
    Annak ellenőrzésére, hogy az elsődleges tartományvezérlő és a főtallózó fel tudja-e oldani az összes többi számítógépnevet, rendeljen egy hálózati meghajtót a főtallózóról az elsődleges tartományvezérlőhöz, és az elsődleges tartományvezérlőről a főtallózóhoz. Ha a fenti lépések valamelyike nem sikerül, oldja meg a névfeloldási problémát.

  4. Határozza meg az ügyfél szegmensének főtallózóját. Ismételje meg az 1. lépésben leírtakat az ügyfél szegmensén.
  5. Ellenőrizze, hogy a hiányzó kiszolgáló neve szerepel-e az ügyfél szegmensének főtallózójában. Futtassa az alábbi parancsot:
    browstat view \device\netbt_ieepro1 \\ügyfélszegmens_főtallózója | findstr /i hiányzó_kiszolgáló
    Ha a kiszolgálóban szerepel a bejegyzés, az eredmény a következőképpen fog kinézni:
    \\HiányzóKiszolgáló NT 04.00 (W,S,NT,PBR,DFS) kiszolgáló „leírása”
    \\HiányzóKiszolgáló
    Ha a főtallózóban nem szerepel a hiányzó kiszolgáló neve, valószínűleg névfeloldási problémáról van szó. Annak ellenőrzésére, hogy az ügyfél szegmensének főtallózója fel tudja-e oldani a Tartománynév<1b> nevet, futtassa az alábbi parancsot:
    browstat getpdc \device\netbt_el59x1 tartománynév
    Ezenkívül a főtallózónak az elsődleges tartományvezérlő számítógépnevét is fel kell tudni oldania. Ennek ellenőrzésére rendeljen egy hálózati meghajtót az elsődleges tartományvezérlőhöz.

    Ha a fenti tesztek valamelyike nem működik, oldja meg a névfeloldási problémát.

  6. Határozza meg az ügyfél szegmensének tartaléktallózóit. A szegmensben lévő főtallózó terhelésének csökkentése érdekében, amikor egy ügyfél lekérdezi a tallózólistát, azt lehetőség szerint egy tartaléktallózótól kéri. Emiatt valószínű, hogy az összes ügyfél tartaléktallózót fog használni. A szegmens helyi tartaléktallózóinak meghatározására két lehetőség van.

    A főtallózó konzoljából futtassa az alábbi parancsot:
    browstat locallist \device\netbt_ieepro1 | findstr /i bbr
    Az alábbihoz hasonló bejegyzéslista fog megjelenni:
    \\Tartaléktallózó NT 04.00 (W,S,BDC,NT,BBR,DFS) kiszolgáló „leírása”
    \\Tartaléktallózó
    A parancs főtallózóba történő eljuttatásához futtassa az alábbi parancsot:
    browstat view \device\netbt_ieepro1 \\főtallózó 0x40000000 | findstr /i bbr
    Megjegyzés: A jelzőket az alábbi CIFS tallózási protokoll definiálja:

    ftp://ftp.microsoft.com/developr/drg/cifs/cifsbrow.doc
  7. Ellenőrizze, hogy a hiányzó kiszolgáló neve szerepel-e a tartaléktallózókban. Ahhoz, hogy a szegmens összes ügyfele megbízható tallózólistát kapjon, az összes tartaléktallózón ellenőrizni kell a hiányzó kiszolgáló nevét. Az összes tartaléktallózón futtassa az alábbi parancsot:
    browstat view \device\netbt_ieepro1 \\tartaléktallózó | findstr /i hiányzó_kiszolgáló
    Ha a tartaléktallózóban nem szerepel a hiányzó kiszolgáló neve, ellenőrizze, hogy a tartaléktallózó hozzá tud-e rendelni hálózati meghajtót a főtallózóhoz. A tartaléktallózó szerepköre a legdinamikusabb tallózói szerepkör. A főtallózók a tallózók leterheltségének függvényében adják a lehetséges tallózóknak a tartaléktallózói szerepkört. Várjon 12 percet, majd ismételje meg a 6. és a 7. lépést.
Arról, hogy a számítógép neve miért nem szerepel a tallózólistában, a Microsoft Tudásbázis következő cikkében talál további információt a cikk számára kattintva:
231312 A számítógép neve nem szerepel a tallózólistában (Előfordulhat, hogy a hivatkozás részben vagy teljes egészében angol nyelvű tartalomra mutat.)

Többkapcsolatú problémák

Az elsődleges tartományvezérlő csak akkor készíthet egyetlen tartományszintű listát, ha nem többkapcsolatú kiszolgáló. A távoli szegmensek minden egyes főtallózója kapcsolódik az elsődleges tartományvezérlőhöz. Mivel nincs arra garancia, hogy az összes főtallózó az elsődleges tartományvezérlő ugyanazon kapcsolatát választja, az elsődleges tartományvezérlőnek egykapcsolatúnak kell lennie, hogy egyetlen tartományszintű listát lehessen létrehozni. A főtallózóknak is egykapcsolatúaknak kell lenniük. A főtallózó 12 percenként kapcsolódik az elsődleges tartományvezérlőhöz, és lekérdezi a tartományszintű listát. A főtallózó ezután átad egy főhirdetmény-tallózókeretet az elsődleges tartományvezérlőnek, arra utasítva azt, hogy kapcsolódjon a főtallózóhoz és lekérdezze a helyi listákat. Azonban, mivel az elsődleges tartományvezérlő nem kezel különböző IP-címeket a főtallózó minden egyes kapcsolatához, ha az elsődleges tartományvezérlő a főtallózóhoz kapcsolódik, csak azoknak a számítógépeknek és kiszolgálóknak a listáját kapja meg, amelyek az adott kapcsolathoz tartoznak.

Egyéb szempontok

Azért, hogy a tallózók működése folyamatos legyen és ne legyen szükség ezekre a tesztekre, kizárólagosan hozzárendelheti a számítógépeket az egyes szegmensekhez, így a tartományszintű lista változatlan lesz. Ha a kiszolgálók kikapcsolása és újraindítása gyakori és nincs sok szegmens, ajánlott az egyes szegmenseken egy tartalék tartományvezérlő vagy legalább egy olyan Windows alapú tagkiszolgáló használata, amelynek IsDomainMaster rendszerleíró kulcsa True értékű. Így választás esetén a kiszolgálónak nagyobb az esélye arra, hogy a szegmens főtallózójává válik.

Ha a fenti lépések egyikével sem tud továbblépni, győződjön meg arról, hogy az azonosított tallózókiszolgálók egyikén sincs névütközési hiba. Ezt az alábbi parancs futtatásával ellenőrizheti:
nbtstat -n
A parancsot távolról az -A vagy az -a kapcsolóval használhatja.

A tallózó nagyon érzékeny a WAN hálózat útválasztóinak beállításaira. Mivel a tallózói szerepkörök kiválasztása szórással történik, az UDP-szórásokat nem szabad továbbítani. Zavar keletkezhet, ha az UDP-szórás az egyik irányban továbbítódik, de a másikban nem. Ilyenkor jöhet létre 8003-as tallózóesemény, amely végtelen választási ciklust eredményez.

A probléma megoldásának másik módja a hálózati forgalom rögzítése egy protokollelemző (például a Microsoft Hálózatfigyelő) segítségével. A tallózó tevékenységének közvetlen megtekintéséhez leállíthatja és újraindíthatja a tallózószolgáltatást. Sajnos arra nincs garancia, hogy a tallózószolgáltatás leállítása és újraindítása után a tallózó ismét a korábbi szerepkörét kapja meg. Azonban ez a módszer különösen hasznos lehet a kommunikáció ellenőrzésére akkor, ha a főtallózó tartományszintű listát kérdez le az elsődleges tartományvezérlőtől, és közvetlenül ezután, amikor az elsődleges tartományvezérlő kérdezi le a helyi listát a főtallózótól. Miután a tallózószolgáltatás elindult a főtallózón, néhány percen belül a teljes adatcserének le kell bonyolódnia. A protokollelemző rögzítési pufferét és keretméretét úgy állítsa be, hogy elbírjanak ilyen mennyiségű forgalmat.

A tallózószolgáltatás által kiadott kiszolgálólista mérete a Windows NT rendszer 4.0-ásnál korábbi verzióiban legfeljebb 64 KB lehet. Ha a lista mérete ezt meghaladja, a kiszolgálók betűrendes listája nem lesz teljes. Ennek elkerülése érdekében az összes tallózónak Windows NT 4.0 vagy újabb operációs rendszert kell futtatnia.

Hivatkozások

További tudnivalókat tartalmaz a Microsoft Windows NT tallózószolgáltatásával kapcsolatos dokumentáció, amely a Microsoft következő webhelyén található:
http://www.microsoft.com/ntserver/techresources/commnet/browser/ntbrowser.asp

Tulajdonságok

Cikk azonosítója: 188305 - Utolsó ellenőrzés: 2007. július 27. - Verziószám: 3.2
A cikkben található információ a következő(k)re vonatkozik:
  • Microsoft Windows 2000 Server
  • Microsoft Windows 2000 Advanced Server
  • Microsoft Windows 2000 Professional Edition
  • Microsoft Windows NT Server 4.0 Standard Edition
  • Microsoft Windows NT Workstation 4.0 Developer Edition
  • Microsoft Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition
  • Microsoft Windows Server 2003, Standard Edition (32-bit x86)
  • Microsoft Windows Server 2003, Enterprise Edition (32-bit x86)
Kulcsszavak: 
kbinfo kbtshoot kbnetwork KB188305
A Microsoft tudásbázisban szolgáltatott információkat "az adott állapotban", bárminemű szavatosság vagy garancia nélkül biztosítjuk. A Microsoft kizár mindennemű, akár kifejezett, akár vélelmezett szavatosságot vagy garanciát, ideértve a forgalomképességre és az adott célra való alkalmasságra vonatkozó szavatosságot is. A Microsoft Corporation és annak beszállítói semmilyen körülmények között nem felelősek semminemű kárért, így a közvetlen, a közvetett, az üzleti haszon elmaradásából származó vagy speciális károkért, illetve a kár következményeként felmerülő költségek megtérítéséért, még abban az esetben sem, ha a Microsoft Corporationt vagy beszállítóit az ilyen károk bekövetkeztének lehetőségére figyelmeztették. Egyes államok joga nem teszi lehetővé bizonyos károkért a felelősség kizárását vagy korlátozását, ezért a fenti korlátozások az ön esetében esetleg nem alkalmazhatók.

Visszajelzés küldése

 

Contact us for more help

Contact us for more help
Connect with Answer Desk for expert help.
Get more support from smallbusiness.support.microsoft.com