A visszajelzést nem adó útválasztókkal kapcsolatos problémák megoldása

A cikk fordítása A cikk fordítása
Cikk azonosítója: 314825 - A cikkben érintett termékek listájának megtekintése.
A cikk Microsoft Windows 2000 rendszerre vonatkozó változata a Tudásbázis alábbi cikke: 159211.

Fontos: Ebben a cikkben a rendszerleíró adatbázis módosításával kapcsolatos tudnivalók olvashatók. A rendszerleíró adatbázis módosítása előtt feltétlenül készítsen biztonsági másolatot arról, és csak akkor fogjon hozzá, ha tisztában van a rendszerleíró adatbázis visszaállításának módjával probléma esetén. A rendszerleíró adatbázis biztonsági mentéséről, visszaállításáról és módosításáról a Microsoft Tudásbázis alábbi cikkében tájékozódhat:
256986 A Microsoft Windows rendszerleíró adatbázisának ismertetése
Az összes kibontása | Az összes összecsukása

A lap tartalma

Összefoglaló

A cikk definiálja a „visszajelzést nem adó” útválasztó fogalmát, módszert ad a visszajelzést nem adó útválasztók megkeresésére, és háromféle eljárást ajánl a miattuk bekövetkező adatvesztés elkerülésére.

További információ

Egy TCP/IP alapú nagytávolságú hálózaton (wide area network, WAN) az egyes útválasztókon keresztül történő kommunikáció sikertelen lehet, ha egy köztes hálózati szegmens maximális csomagmérete kisebb, mint a kommunikáló állomások maximális csomagmérete, és ha az útválasztó nem küld egy megfelelő Internet Control Message Protocol (ICMP) választ erre a feltételre, vagy ha egy tűzfal az útvonalon eldobja a választ. Egy ilyen útválasztót esetenként „visszajelzést nem adó” útválasztónak nevezünk.

Egy visszajelzést nem adó útválasztót a Ping segédprogram segítségével kereshet meg. A Ping egy szabványos segédprogram, ami a Microsoft Windows TCP/IP protokolljával együtt kerül telepítésre. Ezután három eljárás közül választhat a visszajelzést nem adó útválasztók javítására vagy megkerülésére.

Amikor egy hálózati útválasztó egy olyan csomagot kap, amelynek mérete nagyobb, mint a kommunikációs hálózat következő szegmensének Maximális átviteli egység (MTU) beállítása, és a csomag IP rétegének „nem darabolható“ jelzőbitje be van állítva, az útválasztónak az „a cél nem elérhető” ICMP-üzenetet kell visszaküldenie a küldő állomásnak.

Ha az útválasztó nem küldi el az üzenetet, a csomag kihagyásra kerülhet, így számos hiba felmerülhet a sikertelen kapcsolaton keresztül kommunikáló programtól függően. (Ezek a hibák nem jelentkeznek, ha a program egy a helyi alhálózaton található számítógéphez csatlakozik.) A viselkedés átmenetinek tűnhet, de a tüzetesebb vizsgálat megmutatja, hogy reprodukálható, ha például egy ügyfél egy nagy fájlt olvas, amit egy távoli állomásról küldtek.

Ügyféloldali hiba

Az ügyfél nem tud kapcsolatot létesíteni a távoli számítógéppel. A hiba legvalószínűbb okai a következők:
  • A távoli kapcsolatok nem engedélyezhetők a távoli számítógépen.
  • A kapcsolatok maximális száma túllépésre került a távoli számítógépen.
  • Hálózati hiba történt a kapcsolat felállítása során.
    Kiszolgálóoldali hiba: Eseményazonosító 1004
    Forrás: TermService
    Leírás: „A terminálkiszolgáló nem tud kiadni ügyféllicencet. A licencet módosított (nem megegyező) ügyféllicenc, kevés memória vagy belső hiba miatt nem tudta kiadni. További részleteket a problémával kapcsolatban az ügyfél számítógépén találhat.”

Egy visszajelzést nem adó útválasztó megkeresése

A Ping eszköz segítségével megkereshet egy visszajelzést nem adó útválasztót, ehhez a -f és -l kapcsolókat kell megadnia a ping parancs begépelésekor.
  • A -f paraméter hatására a Ping eszköz egy olyan ICMP echo csomagot küld szét, aminek be van állítva a „nem darabolható” IP jelzőbitje.
  • A -l paraméter beállítja az ICMP echo csomag puffer- vagy terhelésméretét. Ezt a méretet a -l paraméter után írt számmal adhatja meg.
A legnagyobb, darabolás nélkül küldhető pufferméret megegyezik az útvonalon beállított legkisebb MTU értékkel, abból levonva az IP és ICMP fejlécek méretét (más szavakkal a legkisebb MTU érték mínusz 28). Például az Ethernet MTU értéke 1500 bájt, így a legjobb esetben a Ping eszköz egy 1472 bájt (1500 mínusz 28) méretű nem darabolt csomagot plusz egy ICMP puffert küldhet. A ping parancs szintaxisa ebben az esetben a következő:
ping számítógép_neve vagy IP_cím -f -l 1472
A várt eredmény minden helyi IP cím esetében a következőhöz hasonló:
  • Ha az útválasztásos kapcsolat minden szegmensének MTU értéke legalább 1500, ha csomag sikeresen visszatér.
  • Ha vannak olyan közbülső szegmensek, amik kisebb MTU értékkel rendelkeznek, és az útválasztók a megfelelő „a cél nem elérhető” ICMP csomagot küldik vissza, a Ping eszköz a következő üzenetet jeleníti meg: „A csomagokat darabolni kell, de a DF be van állítva”.
  • Ha egyes közbülső szegmensek kisebb MTU értékkel rendelkeznek, és az útválasztók nem küldik vissza a megfelelő „a cél nem elérhető“ ICMP csomagot, a Ping eszköz a következő üzenetet jeleníti meg: „A kérésre nem érkezett válasz a határidőn belül”.
A sikeres ping műveletek esetében az -l paraméter értékének növelésével meghatározhatja, hogy mekkora méretű nem darabolt csomag utazhat egy bizonyos útvonalon. A legkisebb általánosan használt MTU érték 576 bájt, így biztonságos megoldás, ha egy 548 bájt méretű ICMP puffert kezd el használni, és ezt az értéket növeli. Például ha a Ping számítógép_neve vagy IP_cím -f -l 972 esetében visszatérnek csomagok, de a Ping számítógép_neve vagy IP_cím -f -l 973 esetében nem, az útvonal legnagyobb MTU értéke 1000 (972 plusz 28). Az elterjedt hálózatokban használt alapértelmezett MTU értékeket a Microsoft Tudásbázis következő ismerteti:
314496 Hálózati topológiák maximális átviteli egységeinek alapértelmezett méretei (Előfordulhat, hogy a hivatkozás részben vagy teljes egészében angol nyelvű tartalomra mutat.)

Egy visszajelzést nem adó útválasztó megjavítása vagy kikerülése

Figyelem: A Rendszerleíróadatbázis-szerkesztő helytelen használata komoly problémákhoz vezethet, amelyek az operációs rendszer újratelepítését tehetik szükségessé. A Microsoft nem garantálja a Rendszerleíróadatbázis-szerkesztő nem megfelelő használata miatt fellépő problémák megoldhatóságát. A Rendszerleíróadatbázis-szerkesztőt csak saját felelősségére használhatja.

A következő három eljárást egy visszajelzést nem adó útválasztó megjavítására vagy kikerülésére használhatja.

1. módszer

Engedélyezze a PMTU feketelyuk-keresést a WAN kapcsolaton keresztül kommunikáló Windows alapú állomásokon. Ennek lépései:
  1. Indítsa el a Rendszerleíróadatbázis-szerkesztőt (Regedit.exe).
  2. Keresse meg a következő rendszerleíró kulcsot a rendszerleíró adatbázisban:
    HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\tcpip\parameters
  3. A Szerkesztés menüből válassza az Érték hozzáadása menüpontot, majd hozza létre a következő rendszerleíró értéket:
    Érték neve: EnablePMTUBHDetect
    Adattípus: REG_DWORD
    Érték: 1
  4. Lépjen ki a Rendszerleíróadatbázis-szerkesztőből, és indítsa újra a számítógépet.

2. eljárás

Konfigurálja úgy a köztes útválasztókat, hogy azok ICMP Type 3 Code 4 („a cél nem érhető el, a nem darabolható (DF) bit bekapcsolva és darabolás szükséges”) üzeneteket küldjenek. Ehhez szükség lehet az útválasztó szoftverének vagy belső vezérlőprogramjának frissítésére, az útválasztó újrakonfigurálására vagy cseréjére.

3. eljárás

Állítsa az állomás felületének MTU értékét a visszajelzést nem adó útválasztó által kezelhető legnagyobb méretre, így biztosíthatja, hogy az adott kapcsolaton a lehető legnagyobb csomagméret haladhat át. Megjegyzendő, hogy ilyenkor a helyi és az eddig problémamentes átvitelnél ezután a szükségesnél kisebb csomagok kerülnek felhasználásra.

Ez a kerülő megoldás feltételezi, hogy azonosította az MTU értékét, és ismeri az összes, az állomás által használt kapcsolat állapotát. Miután azonosította a legnagyobb támogatott MTU értékét, kézzel állítsa be az MTU értéket. Ennek lépései:
  1. Kattintson a Start menü Vezérlőpult parancsára.
  2. Kattintson duplán a Hálózati és internetes kapcsolatok parancsra, majd kattintson a Hálózati kapcsolatok mappára annak megnyitásához.
  3. Ha egynél több hálózati kapcsolat látható, kattintson duplán minden egyes kapcsolaton, majd kattintson a megjelenő Állapot felület Támogatás lapjára. Valószínűleg az Alapértelmezett átjáró bejegyzést megjelenítő kapcsolat az internetre való csatlakozáshoz használt hálózati kapcsolat. Jegyezze fel a kapcsolat nevét (például „Helyi kapcsolat 2”).
  4. Indítsa el a Rendszerleíróadatbázis-szerkesztőt (Regedit.exe).
  5. A HKEY_LOCAL_MACHINE fában keresse meg a következő kulcsot:
    SYSTEM\CurrentControlSet\Control\Network\{4D36E972-E325-11CE-BFC1-08002BE10318}\
  6. A kulcs alatt egy vagy több számazonosítóval rendelkező kulcs található. Minden ilyen kulcs rendelkezik egy Connection nevű alkulccsal. Vizsgálja meg az alábbihoz hasonló kulcsokat:
    ID_for_Adapter\Connection
    A Name érték a Connection alkulcsnál megadja a hálózati kapcsolat a Hálózati kapcsolatok mappában megjelenített nevét. Amikor megtalálja a 3. lépésben felírt nevet, jegyezze fel a hálózati kapcsolat nevéhez tartozó ID_for_Adapter értéket.
  7. Térjen vissza a HKEY_LOCAL_MACHINE fához, és keresse meg a következő kulcsot:
    SYSTEM\CurrentControlSet\Services\Tcpip\Parameters\Interfaces\ID_for_Adapter
    ahol az ID_for_Adapter a 6. lépésben feljegyzett szám. Amikor kijelöli ezt a kulcsot, a képernyő jobb oldalán megjelenik néhány érték, többek között a DefaultGateway és az EnableDHCP értékek.
  8. Kattintson a jobb gombbal a képernyő jobb oldalán, kattintson az Új pontra, majd kattintson a Duplaszó parancsra. Adja az értéknek az MTU nevet.
  9. Kattintson duplán az értékre annak szerkesztéséhez, módosítsa az Alap értéket Decimális értékre, majd adja meg a legnagyobb elfogadható MTU méretet, amit a Ping tesztek során határozott meg.
  10. Lépjen ki a Rendszerleíróadatbázis-szerkesztőből.
Ha ezután is problémákba ütközik egyes kiszolgálóknál, lehet, hogy kisebbre kell állítania az MTU értéket a Ping tesztek által jelzett értékről az adott útvonal más útválasztói miatt. Ismételve csökkentse az MTU értékét 10-zel mindaddig, amíg az adott helyeket is sikeresen eléri.

Az MTU kézi beállításáról a Microsoft Tudásbázis következő cikkében tájékozódhat:
314053 A TCP/IP és NBT protokoll konfigurációs paraméterei Windows XP rendszerben

További információkat az Internet RFC 1191 és RFC 1435 dokumentumokban talál, amik a következő Internic webhelyen érhetők el:
http://www.internic.net/

Tulajdonságok

Cikk azonosítója: 314825 - Utolsó ellenőrzés: 2006. március 13. - Verziószám: 1.2
A cikkben található információ a következő(k)re vonatkozik:
  • Microsoft Windows XP Home Edition
  • Microsoft Windows XP Professional
Kulcsszavak: 
kbinfo kbenv kbnetwork KB314825
A Microsoft tudásbázisban szolgáltatott információkat "az adott állapotban", bárminemű szavatosság vagy garancia nélkül biztosítjuk. A Microsoft kizár mindennemű, akár kifejezett, akár vélelmezett szavatosságot vagy garanciát, ideértve a forgalomképességre és az adott célra való alkalmasságra vonatkozó szavatosságot is. A Microsoft Corporation és annak beszállítói semmilyen körülmények között nem felelősek semminemű kárért, így a közvetlen, a közvetett, az üzleti haszon elmaradásából származó vagy speciális károkért, illetve a kár következményeként felmerülő költségek megtérítéséért, még abban az esetben sem, ha a Microsoft Corporationt vagy beszállítóit az ilyen károk bekövetkeztének lehetőségére figyelmeztették. Egyes államok joga nem teszi lehetővé bizonyos károkért a felelősség kizárását vagy korlátozását, ezért a fenti korlátozások az ön esetében esetleg nem alkalmazhatók.

Visszajelzés küldése

 

Contact us for more help

Contact us for more help
Connect with Answer Desk for expert help.
Get more support from smallbusiness.support.microsoft.com