Ez a cikk a Microsoft Excel ELTÉRŐ.EÁR függvényének képletszintaxisát és használatát ismerteti.

Leírás

A rendes piaci időszaktól eltérő (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 100 Ft névértékre vetített árát adja meg.

Szintaxis

ELTÉRŐ.EÁR(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; első_szelvény; ráta; hozam; visszaváltás; gyakoriság; [alap])

Fontos: A dátumok a DÁTUM függvényt használva vagy egyéb képletek vagy függvények eredményeként adhatók meg. 2008 májusának 23. napjához például használja a DÁTUM(2008;5;23) képletet. Probléma léphet fel, ha a dátumokat szövegként adja meg.

Az ELTÉRŐ.EÁR függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:

  • Kiegyenlítés:    Kötelező megadni. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma az a kibocsátás utáni dátum, amikor az értékpapírt a vevő megvásárolja.

  • Lejárat:    Kötelező megadni. Az értékpapír lejárati napjának dátuma. Azt a dátumot jelenti, amikor az értékpapír lejár.

  • Kibocsátás:    Kötelező megadni. Az értékpapír kibocsátási dátuma.

  • Első_szelvény:    Megadása kötelező. Az értékpapír első osztalékfizetési időpontja.

  • Ráta:    Megadása kötelező. Az értékpapír éves kamatlába.

  • Hozam:    Megadása kötelező. Az értékpapír éves hozama.

  • Visszaváltás:    Megadása kötelező. Az értékpapír visszaváltási ára 100 Ft-os névértékre számolva.

  • Gyakoriság:    Kötelező megadni. A kamatszelvény-fizetések száma egy évben. Évenkénti fizetésnél gyakoriság = 1; félévenkénti fizetésnél gyakoriság = 2; negyedévenkénti fizetésnél gyakoriság = 4.

  • Alap:    Nem kötelező megadni. A napok kiszámítására használt módszer kódszáma.

Alap

A napok számításának alapja

0 vagy hiányzik

Amerikai (NASD) 30/360

1

Tényleges/tényleges

2

Tényleges/360

3

Tényleges/365

4

Európai 30/360

Megjegyzések

  • Az Excel sorszámként tárolja a dátumokat, hogy felhasználhatók legyenek a számításokhoz. Alapértelmezés szerint 1900. január 1-je az 1-es sorszámú dátum, 2008. január 1-je pedig a 39448-as, mert ez az 1900. január 1-je utáni 39 448. nap.

  • A kiegyenlítés dátuma az a dátum, amelyen egy vásárló megvásárol egy szelvényt, például egy kötvényt. A lejárati dátum azt a dátumot jelenti, amikor a szelvény lejár. Tegyük fel például, hogy egy 30 éves lejáratú kötvényt 2008. január 1-jén adtak ki, és egy vevő hat hónappal később vásárolta meg. A kibocsátás dátuma 2008. január 1. lesz, a teljesítés dátuma 2008. július 1. és a lejárat dátuma 2038. január 1., amely 30 évvel a 2008. január 1-i kibocsátási dátum után van.

  • A kiegyenlítés, a lejárat, az első_szelvény és az alap argumentum értékénél a program csak az egészérték részt veszi figyelembe.

  • Ha a kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás vagy az első_szelvény nem érvényes dátum, az ELTÉRŐ.EÁR az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza.

  • Ha hozam < 0 vagy ráta < 0, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz.

  • Ha alap < 0 vagy alap > 4, akkor az ELTÉRŐ.EÁR függvény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.

  • Ha a következő feltétel nem teljesül, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz:

    lejárat > első_szelvény > kiegyenlítés > kibocsátás

  • Az ELTÉRŐ.EÁR kiszámítása az alábbiak szerint történik:

    Rövid első osztalékfizetési időszak:

    Egyenlet

    ahol:

    • A = a szelvényidőszak kezdetétől a kiegyenlítésig eltelt napok száma (felszaporodott napok)

    • DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma

    • DFC = a rendkívüli első szelvénydátum és az szokásos első szelvénydátum között eltelt napok száma

    • E = a napok száma a szelvényidőszakban

    • N = a kiegyenlítés és a visszaváltás dátuma között esedékes kamatszelvények száma. (Ha ez a szám törtszámot tartalmaz, a következő egész számra emelik.)

      Hosszú első osztalékfizetési időszak:

      Egyenlet

      ahol:

    • Ai = az i-edik (vagy utolsó) kvázi szelvényidőszak kezdete óta eltelt napok száma a rendkívüli időszakon belül

    • DCi = a kibocsátás dátuma és az első kvázi szelvénydátum közötti napok száma (i = 1), illetve a napok száma a kvázi szelvényidőszakban (i = 2, ..., i = NC).

    • DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma

    • E = a napok száma a szelvényidőszakban

    • N = az első valós szelvénydátum és a visszaváltás dátuma között esedékes kamatszelvények száma (Ha ez a szám törtszámot tartalmaz, a következő egész számra emelik.)

    • NC = a kvázi szelvényidőszakok száma a páratlan időszakban (Ha ez a szám törtszámot tartalmaz, a következő egész számra emelik.)

    • NLi = a rendkívüli időszakon belül a teljes i-edik (vagy az utolsó) kvázi szelvényidőszak szokásos hossza napokban

    • Nq = a teljes kvázi szelvényidőszakok száma a kiegyenlítés és az első szelvénydátum között

Példa

Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.

Adatok

Argumentum leírása

2008.11.11.

Kiegyenlítés dátuma

2021.03.01.

Lejárat dátuma

2008.10.15.

Kibocsátás dátuma

2009.03.01.

Első osztalékfizetés dátuma

7,85%

Szelvénykamatláb

6,25%

Hozam

10 000 Ft

Visszaváltási érték

2

Kamatszelvény-fizetés félévente

1

Alap: tényleges/tényleges

Képlet

Leírás

E redmény

=ELTÉRŐ.EÁR(A2;A3;A4;A5;A6;A7;A8;A9;A10)

A rendkívüli (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 10 000 Ft névértékre vetített ára a függvény argumentumaként az A2:A10 cellákban megadott adatokkal

11 360 Ft

További segítségre van szüksége?

Ismeretek bővítése
Oktatóanyagok megismerése
Új szolgáltatások listájának lekérése
Csatlakozás a Microsoft Insiderek

Hasznos volt az információ?

Mennyire elégedett a fordítás minőségével?

Mi befolyásolta a felhasználói élményét?

Szeretne további visszajelzéssel élni? (Nem kötelező)

Köszönjük visszajelzését!

×