Ez a cikk a Microsoft Excel ELTÉRŐ.EÁR függvényének képletszintaxisát és használatát ismerteti.
Leírás
A rendes piaci időszaktól eltérő (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 100 Ft névértékre vetített árát adja meg.
Szintaxis
ELTÉRŐ.EÁR(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; első_szelvény; ráta; hozam; visszaváltás; gyakoriság; [alap])
Fontos
A dátumok a DÁTUM függvényt használva vagy egyéb képletek vagy függvények eredményeként adhatók meg. 2008 májusának 23. napjához például használja a DÁTUM(2008;5;23) képletet. Probléma léphet fel, ha a dátumokat szövegként adja meg.
Az ELTÉRŐ.EÁR függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:
- Elszámolás Kötelező. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma az a kibocsátás utáni dátum, amikor az értékpapírt a vevő megvásárolja.
- Lejárat Kötelező. Az értékpapír lejárati napjának dátuma. Azt a dátumot jelenti, amikor az értékpapír lejár.
- Probléma Kötelező. Az értékpapír kibocsátási dátuma.
- First_coupon Kötelező. Az értékpapír első osztalékfizetési időpontja.
- Értékelés Kötelező. Az értékpapír éves kamatlába.
- Hozam Kötelező. Az értékpapír éves hozama.
- Beváltás Kötelező. Az értékpapír visszaváltási ára 100 Ft-os névértékre számolva.
- Gyakoriság Kötelező. A kamatszelvény-fizetések száma egy évben. Évenkénti fizetésnél gyakoriság = 1; félévenkénti fizetésnél gyakoriság = 2; negyedévenkénti fizetésnél gyakoriság = 4.
- Alap Nem kötelező. A napok kiszámítására használt módszer kódszáma.
| Alap: | A napok számításának alapja |
|---|---|
| 0 vagy hiányzik | Amerikai (NASD) 30/360 |
| 1 | Tényleges/tényleges |
| 2 | Tényleges/360 |
| 3 | Tényleges/365 |
| 4 | Európai 30/360 |
Megjegyzések
Az Excel sorszámként tárolja a dátumokat, hogy felhasználhatók legyenek a számításokhoz. Alapértelmezés szerint 1900. január 1-je az 1-es sorszámú dátum, 2008. január 1-je pedig a 39448-as, mert ez az 1900. január 1-je utáni 39 448. nap.
A kiegyenlítés dátuma az a dátum, amelyen egy vásárló megvásárol egy szelvényt, például egy kötvényt. A lejárati dátum azt a dátumot jelenti, amikor a szelvény lejár. Tegyük fel például, hogy egy 30 éves lejáratú kötvényt 2008. január 1-jén adtak ki, és egy vevő hat hónappal később vásárolta meg. A kibocsátás dátuma 2008. január 1. lesz, a teljesítés dátuma 2008. július 1. és a lejárat dátuma 2038. január 1., amely 30 évvel a 2008. január 1-i kibocsátási dátum után van.
A kiegyenlítés, a lejárat, az első_szelvény és az alap argumentum értékénél a program csak az egészérték részt veszi figyelembe.
Ha a kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás vagy az első_szelvény nem érvényes dátum, az ELTÉRŐ.EÁR az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza.
Ha hozam 0 < vagy ráta < 0, akkor az ELTÉRŐ.EÁR a #NUM! hibaértéket adja eredményül.
Ha alap < 0 vagy ha alap > 4, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #NUM! hibaértéket adja vissza.
Ha a következő feltétel nem teljesül, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz:
lejárati > first_coupon > kiegyenlítési > kibocsátásAz ELTÉRŐ.EÁR kiszámítása az alábbiak szerint történik:
Rövid első osztalékfizetési időszak:
ahol:- A = a szelvényidőszak kezdetétől a kiegyenlítésig eltelt napok száma (felszaporodott napok)
- DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma
- DFC = a rendkívüli első szelvénydátum és az szokásos első szelvénydátum között eltelt napok száma
- E = a napok száma a szelvényidőszakban
- N = a kiegyenlítés és a visszaváltás dátuma között esedékes kamatszelvények száma (Ha ez a szám tört értéket tartalmaz, a függvény a következő egészre kerekíti.)
Hosszú első osztalékfizetési időszak:
ahol: - Ai = az i-edik (vagy utolsó) kvázi szelvényidőszak kezdete óta eltelt napok száma a rendkívüli időszakon belül
- DCi = a kibocsátás dátuma és az első kvázi szelvénydátum közötti napok száma (i = 1), illetve a napok száma a kvázi szelvényidőszakban (i = 2, ..., i = NC).
- DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma
- E = a napok száma a szelvényidőszakban
- N = az első valóságos szelvénydátum és a visszaváltás dátuma között esedékes kamatszelvények száma (Ha ez a szám tört értéket tartalmaz, a függvény a következő egészre kerekíti.)
- NC = a rendkívüli időszakban lévő kvázi szelvényidőszakok száma (Ha ez a szám tört értéket tartalmaz, a függvény a következő egészre kerekíti.)
- NLi = a rendkívüli időszakon belül a teljes i-edik (vagy az utolsó) kvázi szelvényidőszak szokásos hossza napokban
- Nq = a teljes kvázi szelvényidőszakok száma a kiegyenlítés és az első szelvénydátum között
Példa
Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.
| Adatok | Argumentum leírása | |
|---|---|---|
| 2008.11.11. | Kiegyenlítés dátuma | |
| 2021.03.01. | Lejárat dátuma | |
| 2008.10.15. | Kibocsátás dátuma | |
| 2009.03.01. | Első osztalékfizetés dátuma | |
| 7,85% | Szelvénykamatláb | |
| 6,25% | Hozam | |
| 10 000 Ft | Visszaváltási érték | |
| 2 | Kamatszelvény-fizetés félévente | |
| 1 | Alap: tényleges/tényleges | |
| Képlet | Leírás: | Eredmény |
| =ELTÉRŐ.EÁR(A2;A3;A4;A5;A6;A7;A8;A9;A10) | A rendkívüli (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 10 000 Ft névértékre vetített ára a függvény argumentumaként az A2:A10 cellákban megadott adatokkal | $ 113.60 |