ELTÉRŐ.EÁR függvény

Hatókör
Microsoft 365-höz készült Excel Microsoft 365-höz készült Mac Excel Excel 2024 Mac Excel 2024 Excel 2021 Mac Excel 2021 Excel 2019 Excel 2016

Ez a cikk a Microsoft Excel ELTÉRŐ.EÁR függvényének képletszintaxisát és használatát ismerteti.

Leírás

A rendes piaci időszaktól eltérő (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 100 Ft névértékre vetített árát adja meg.

Szintaxis

ELTÉRŐ.EÁR(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; első_szelvény; ráta; hozam; visszaváltás; gyakoriság; [alap])

Fontos

A dátumok a DÁTUM függvényt használva vagy egyéb képletek vagy függvények eredményeként adhatók meg. 2008 májusának 23. napjához például használja a DÁTUM(2008;5;23) képletet. Probléma léphet fel, ha a dátumokat szövegként adja meg.

Az ELTÉRŐ.EÁR függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:

  • Elszámolás Kötelező. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma az a kibocsátás utáni dátum, amikor az értékpapírt a vevő megvásárolja.
  • Lejárat Kötelező. Az értékpapír lejárati napjának dátuma. Azt a dátumot jelenti, amikor az értékpapír lejár.
  • Probléma Kötelező. Az értékpapír kibocsátási dátuma.
  • First_coupon Kötelező. Az értékpapír első osztalékfizetési időpontja.
  • Értékelés Kötelező. Az értékpapír éves kamatlába.
  • Hozam Kötelező. Az értékpapír éves hozama.
  • Beváltás Kötelező. Az értékpapír visszaváltási ára 100 Ft-os névértékre számolva.
  • Gyakoriság Kötelező. A kamatszelvény-fizetések száma egy évben. Évenkénti fizetésnél gyakoriság = 1; félévenkénti fizetésnél gyakoriság = 2; negyedévenkénti fizetésnél gyakoriság = 4.
  • Alap Nem kötelező. A napok kiszámítására használt módszer kódszáma.
Alap: A napok számításának alapja
0 vagy hiányzik Amerikai (NASD) 30/360
1 Tényleges/tényleges
2 Tényleges/360
3 Tényleges/365
4 Európai 30/360

Megjegyzések

  • Az Excel sorszámként tárolja a dátumokat, hogy felhasználhatók legyenek a számításokhoz. Alapértelmezés szerint 1900. január 1-je az 1-es sorszámú dátum, 2008. január 1-je pedig a 39448-as, mert ez az 1900. január 1-je utáni 39 448. nap.

  • A kiegyenlítés dátuma az a dátum, amelyen egy vásárló megvásárol egy szelvényt, például egy kötvényt. A lejárati dátum azt a dátumot jelenti, amikor a szelvény lejár. Tegyük fel például, hogy egy 30 éves lejáratú kötvényt 2008. január 1-jén adtak ki, és egy vevő hat hónappal később vásárolta meg. A kibocsátás dátuma 2008. január 1. lesz, a teljesítés dátuma 2008. július 1. és a lejárat dátuma 2038. január 1., amely 30 évvel a 2008. január 1-i kibocsátási dátum után van.

  • A kiegyenlítés, a lejárat, az első_szelvény és az alap argumentum értékénél a program csak az egészérték részt veszi figyelembe.

  • Ha a kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás vagy az első_szelvény nem érvényes dátum, az ELTÉRŐ.EÁR az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza.

  • Ha hozam 0 < vagy ráta < 0, akkor az ELTÉRŐ.EÁR a #NUM! hibaértéket adja eredményül.

  • Ha alap < 0 vagy ha alap > 4, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #NUM! hibaértéket adja vissza.

  • Ha a következő feltétel nem teljesül, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz:
    lejárati > first_coupon > kiegyenlítési > kibocsátás

  • Az ELTÉRŐ.EÁR kiszámítása az alábbiak szerint történik:
    Rövid első osztalékfizetési időszak:
    Egyenlet
    ahol:

    • A = a szelvényidőszak kezdetétől a kiegyenlítésig eltelt napok száma (felszaporodott napok)
    • DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma
    • DFC = a rendkívüli első szelvénydátum és az szokásos első szelvénydátum között eltelt napok száma
    • E = a napok száma a szelvényidőszakban
    • N = a kiegyenlítés és a visszaváltás dátuma között esedékes kamatszelvények száma (Ha ez a szám tört értéket tartalmaz, a függvény a következő egészre kerekíti.)
      Hosszú első osztalékfizetési időszak:
      Egyenlet
      ahol:
    • Ai = az i-edik (vagy utolsó) kvázi szelvényidőszak kezdete óta eltelt napok száma a rendkívüli időszakon belül
    • DCi = a kibocsátás dátuma és az első kvázi szelvénydátum közötti napok száma (i = 1), illetve a napok száma a kvázi szelvényidőszakban (i = 2, ..., i = NC).
    • DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma
    • E = a napok száma a szelvényidőszakban
    • N = az első valóságos szelvénydátum és a visszaváltás dátuma között esedékes kamatszelvények száma (Ha ez a szám tört értéket tartalmaz, a függvény a következő egészre kerekíti.)
    • NC = a rendkívüli időszakban lévő kvázi szelvényidőszakok száma (Ha ez a szám tört értéket tartalmaz, a függvény a következő egészre kerekíti.)
    • NLi = a rendkívüli időszakon belül a teljes i-edik (vagy az utolsó) kvázi szelvényidőszak szokásos hossza napokban
    • Nq = a teljes kvázi szelvényidőszakok száma a kiegyenlítés és az első szelvénydátum között

Példa

Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.

Adatok Argumentum leírása
2008.11.11. Kiegyenlítés dátuma
2021.03.01. Lejárat dátuma
2008.10.15. Kibocsátás dátuma
2009.03.01. Első osztalékfizetés dátuma
7,85% Szelvénykamatláb
6,25% Hozam
10 000 Ft Visszaváltási érték
2 Kamatszelvény-fizetés félévente
1 Alap: tényleges/tényleges
Képlet Leírás: Eredmény
=ELTÉRŐ.EÁR(A2;A3;A4;A5;A6;A7;A8;A9;A10) A rendkívüli (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 10 000 Ft névértékre vetített ára a függvény argumentumaként az A2:A10 cellákban megadott adatokkal $ 113.60