Ez a cikk a Microsoft Excel ÁR.LESZÁM függvényének képletszintaxisát és használatát ismerteti.
Leírás
Egy 100 Ft névértékű leszámítolt értékpapír árát adja eredményül.
Szintaxis
ÁR.LESZÁM(kiegyenlítés; lejárat; leszámítolás; visszaváltás; [alap])
Fontos
A dátumok a DÁTUM függvényt használva vagy egyéb képletek vagy függvények eredményeként adhatók meg. 2008 májusának 23. napjához például használja a DÁTUM(2008;5;23) képletet. Probléma léphet fel, ha a dátumokat szövegként adja meg.
Az ÁR.LESZÁM függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:
- Elszámolás Kötelező. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma az a kibocsátás utáni dátum, amikor az értékpapírt a vevő megvásárolja.
- Lejárat Kötelező. Az értékpapír lejárati napjának dátuma. Azt a dátumot jelenti, amikor az értékpapír lejár.
- Kedvezmény Kötelező. Az értékpapír leszámítolási kamatlába.
- Beváltás Kötelező. Az értékpapír visszaváltási ára 100 Ft-os névértékre számolva.
- Alap Nem kötelező. A napok kiszámítására használt módszer kódszáma.
| Alap: | A napok számításának alapja |
|---|---|
| 0 vagy hiányzik | Amerikai (NASD) 30/360 |
| 1 | Tényleges/tényleges |
| 2 | Tényleges/360 |
| 3 | Tényleges/365 |
| 4 | Európai 30/360 |
Megjegyzések
Az Excel sorszámként tárolja a dátumokat, hogy felhasználhatók legyenek a számításokhoz. Alapértelmezés szerint 1900. január 1-je az 1-es sorszámú dátum, 2008. január 1-je pedig a 39448-as, mert ez az 1900. január 1-je utáni 39 448. nap.
A kiegyenlítés dátuma az a dátum, amelyen egy vásárló megvásárol egy szelvényt, például egy kötvényt. A lejárati dátum azt a dátumot jelenti, amikor a szelvény lejár. Tegyük fel például, hogy egy 30 éves lejáratú kötvényt 2008. január 1-jén adtak ki, és egy vevő hat hónappal később vásárolta meg. A kibocsátás dátuma 2008. január 1. lesz, a teljesítés dátuma 2008. július 1. és a lejárat dátuma 2038. január 1., amely 30 évvel a 2008. január 1-i kibocsátási dátum után van.
A kiegyenlítés, a lejárat és az alap argumentum értékénél a program csak az egészérték részt veszi figyelembe.
Ha a kiegyenlítés és a lejárat nem érvényes dátum, akkor az ÁR.LESZÁM az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza.
Ha leszámítolás ≤ 0 vagy visszaváltás ≤ 0, akkor az ÁR.LESZÁM a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.
Ha alap < 0 vagy ha alap > 4, akkor az ÁR.LESZÁM a #NUM! hibaértéket adja vissza.
Ha kiegyenlítés ≥ lejárat, akkor az ÁR.LESZÁM a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.
Az ÁR.LESZÁM kiszámítása a következő képlet alapján történik:
ahol:- B = a napok száma az évben (az alap argumentum értékétől függ)
- DSM = az elszámolási és a lejárati dátum közötti napok száma
Példa
Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.
| Adatok | Argumentum leírása | |
|---|---|---|
| 2008.02.16. | Kiegyenlítés dátuma | |
| 2008.03.01. | Lejárat dátuma | |
| 5,25% | Leszámítolási kamatláb | |
| 10 000 Ft | Visszaváltási érték | |
| 2 | Alap: tényleges/360 | |
| Képlet | Leírás: | E redmény |
| =ÁR.LESZÁM(A2;A3;A4;A5;A6) | Az értékpapír ára az A2:A6 cellákban megadott argumentumokkal | 9980 Ft |