Ez a cikk a Microsoft Excel ÁR.LEJÁRAT függvényének képletszintaxisát és használatát ismerteti.
Leírás
Egy 100 Ft névértékű, lejáratkor kamatozó értékpapír árát adja eredményül.
Szintaxis
ÁR.LEJÁRAT(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; ráta; hozam; [alap])
Fontos
A dátumok a DÁTUM függvényt használva vagy egyéb képletek vagy függvények eredményeként adhatók meg. 2008 májusának 23. napjához például használja a DÁTUM(2008;5;23) képletet. Probléma léphet fel, ha a dátumokat szövegként adja meg.
Az ÁR.LEJÁRAT függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:
- Elszámolás Kötelező. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma az a kibocsátás utáni dátum, amikor az értékpapírt a vevő megvásárolja.
- Lejárat Kötelező. Az értékpapír lejárati napjának dátuma. Azt a dátumot jelenti, amikor az értékpapír lejár.
- Probléma Kötelező. Az értékpapír kibocsátási dátuma.
- Értékelés Kötelező. Az értékpapír kamatlába kibocsátáskor.
- Hozam Kötelező. Az értékpapír éves hozama.
- Alap Nem kötelező. A napok kiszámítására használt módszer kódszáma.
| Alap: | A napok számításának alapja |
|---|---|
| 0 vagy hiányzik | Amerikai (NASD) 30/360 |
| 1 | Tényleges/tényleges |
| 2 | Tényleges/360 |
| 3 | Tényleges/365 |
| 4 | Európai 30/360 |
Megjegyzések
Az Excel sorszámként tárolja a dátumokat, hogy felhasználhatók legyenek a számításokhoz. Alapértelmezés szerint 1900. január 1-je az 1-es sorszámú dátum, 2008. január 1-je pedig a 39448-as, mert ez az 1900. január 1-je utáni 39 448. nap.
A kiegyenlítés dátuma az a dátum, amelyen egy vásárló megvásárol egy szelvényt, például egy kötvényt. A lejárati dátum azt a dátumot jelenti, amikor a szelvény lejár. Tegyük fel például, hogy egy 30 éves lejáratú kötvényt 2008. január 1-jén adtak ki, és egy vevő hat hónappal később vásárolta meg. A kibocsátás dátuma 2008. január 1. lesz, a teljesítés dátuma 2008. július 1. és a lejárat dátuma 2038. január 1., amely 30 évvel a 2008. január 1-i kibocsátási dátum után van.
A kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás és az alap argumentumnál a program csak az egészérték részt veszi figyelembe.
Ha a kiegyenlítés, a lejárat vagy a kibocsátás nem érvényes dátum, akkor az ÁR.LEJÁRAT az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza.
Ha hozam < 0 vagy hozam < 0, akkor az ÁR.LEJÁRAT a #NUM! hibaértéket adja eredményül.
Ha alap < 0 vagy ha alap > 4, akkor az ÁR.LEJÁRAT eredménye a #NUM! hibaértéket adja vissza.
Ha kiegyenlítés ≥ lejárat, akkor az ÁR.LEJÁRAT a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.
Az ÁR.LEJÁRAT kiszámítása a következő képlet szerint történik:
ahol:- B = a napok száma az évben (az alap argumentum értékétől függ)
- DSM = az elszámolási és a lejárati dátum közötti napok száma
- DIM = a kibocsátási és a lejárati dátum közötti napok száma
- A = a kibocsátási és az elszámolási dátum közötti napok száma
Példa
Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.
| Adatok | Leírás: | |
|---|---|---|
| 2008.02.15. | Kiegyenlítés dátuma | |
| 2008.04.13. | Lejárat dátuma | |
| 2007.11.11. | Kibocsátás dátuma | |
| 6,10% | Szelvénykamatláb | |
| 6,10% | Hozam | |
| 0 | Alap: 30/360 | |
| Képlet | Leírás: | E redmény |
| =ÁR.LEJÁRAT(A2;A3;A4;A5;A6;A7) | Az értékpapír ára az A2:A7 cellákban megadott argumentumokkal | 9998 Ft |