A listákban és kódtárakban képletek és függvények használatával többféleképpen számíthatja ki az adatokat. Ha számított oszlopot ad hozzá egy listához vagy tárhoz, létrehozhat olyan képletet, amely más oszlopokból származó adatokat tartalmaz, és függvényeket hajt végre a dátumok és időpontok kiszámításához, matematikai egyenletek végrehajtásához vagy szöveg módosításához. Egy tevékenységlistában például egy oszloppal kiszámíthatja az egyes tevékenységek befejezéséhez szükséges napok számát a Kezdési dátum és a Befejezett dátum oszlop alapján.
Megjegyzés: Ez a cikk a képletek és függvények használatával kapcsolatos alapfogalmakat ismerteti. Egy adott függvénnyel kapcsolatos konkrét információkért tekintse meg az adott függvényről szóló cikket.
Tartalom
Képletek áttekintése
A képletek olyan egyenletek, amelyek számításokat végeznek egy lista vagy tár értékein. A képletet egyenlőségjellel (=) kell kezdeni. Az alábbi képlet például megszorozza a 2-t 3-tal, majd hozzáad 5-öt az eredményhez.
=5+2*3
Egy számított oszlopban képletet is használhat, és kiszámíthatja egy oszlop alapértelmezett értékeit. A képletek függvényeket, oszlophivatkozásokat, operátorokat és állandókat tartalmazhatnak, ahogyan az alábbi példában is látható.
=PI()*[Result]^2
|
Elem |
Leírás |
|---|---|
|
Függvény |
A PI() függvény a pi értékét adja vissza: 3,141592654. |
|
Hivatkozás (vagy oszlopnév) |
Az [Eredmény] az aktuális sor Eredmény oszlopában lévő értéket jelöli. |
|
Állandó |
A képletbe közvetlenül beírt számok vagy szöveges értékek, például a 2. |
|
Operátor |
A * (csillag) operátor megszorzódik, a ^ (caret) operátor pedig egy számot emel ki egy hatványra. |
A képletek az előző táblázat egy vagy több elemét használhatják. Íme néhány példa a képletekre (az összetettség sorrendjében).
Egyszerű képletek (például =128+345)
Az alábbi képletek állandókat és operátorokat tartalmaznak.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=128+345 |
128-at és 345-öt ad hozzá |
|
=5^2 |
Négyzetek 5 |
Oszlophivatkozásokat tartalmazó képletek (például =[Bevétel] >[Költség])
Az alábbi képletek ugyanazon lista vagy tár más oszlopaira hivatkoznak.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=[Bevétel] |
A Revenue (Bevétel) oszlopban szereplő értéket használja. |
|
=[Bevétel]*10/100 |
A Revenue oszlop értékének 10%-a. |
|
=[Bevétel] > [Költség] |
Igen értéket ad vissza, ha a Revenue oszlop értéke nagyobb, mint a Költség oszlopban lévő érték. |
Függvényeket hívó képletek (például =ÁTLAG(1, 2, 3, 4, 5))
Az alábbi képletek beépített függvényeket hívnak meg.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=ÁTLAG(1, 2, 3, 4, 5) |
Egy értékhalmaz átlagát adja eredményül. |
|
=MAX([Q1]; [Q2]; [Q3]; [Q4]) |
Az argumentumai között szereplő legnagyobb számot adja meg. |
|
=HA([Költség]>[Bevétel]; "Nem OK", "OK") |
A Nem OK értéket adja vissza, ha a költség nagyobb, mint a bevétel. Máskülönben az OK értéket adja vissza. |
|
=NAP("2008. április 15.") |
Egy dátum naprészét adja vissza. Ez a képlet a 15-ös számot adja vissza. |
Beágyazott függvényeket tartalmazó képletek (például =SZUM(HA([A]>[B], [A]-[B], 10), [C]))
Az alábbi képletek egy vagy több függvényt határoznak meg függvényargumentumként.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=SZUM(HA([A]>[B]; [A]-[B]; 10), [C]) |
A HA függvény az A és a B oszlop vagy a 10 oszlop értékei közötti különbséget adja vissza. A SZUM függvény hozzáadja a HA függvény visszatérési értékét és a C oszlop értékét. |
|
=FOK(PI()) |
A PI függvény a 3,141592654 számot adja vissza. A FOK függvény a radiánban megadott értéket fokká alakítja. Ez a képlet a 180 értéket adja vissza. |
|
=SZÁM(SZÖVEG.TALÁL("BD";[Oszlop1])) |
A FIND függvény megkeresi a BD karakterláncot az Oszlop1 oszlopban, és visszaadja a sztring kezdőpozícióját. Hibaértéket ad vissza, ha a sztring nem található. A SZÁM függvény Igen értéket ad vissza, ha a FIND függvény numerikus értéket adott vissza. Máskülönben a Nem értéket adja vissza. |
Függvények áttekintése
A függvények olyan előre definiált képletek, amelyek argumentumnak nevezett különleges értékek használatával számításokat hajtanak végre adott sorrendben vagy felépítés szerint. A függvények segítségével egyszerű vagy összetett számításokat is végezhet. A KEREKÍTÉS függvény következő példánya például a Költség oszlopban lévő számot két tizedesjegyre kerekiti.
=ROUND([Cost], 2)
Az alábbi szókincs hasznos a függvények és képletek elsajátításakor:
Szerkezet A függvény struktúrája egyenlőségjellel (=) kezdődik, amelyet a függvény neve, nyitó zárójel, a függvény argumentumai vesszővel elválasztva és egy záró zárójel követ.
Függvény neve Ez egy olyan függvény neve, amelyet listák vagy tárak támogatnak. Minden függvény adott számú argumentumot vesz fel, feldolgozza őket, és egy értéket ad vissza.
Argumentumok Az argumentumok lehetnek számok, szöveg, logikai értékek, például Igaz vagy Hamis, illetve oszlophivatkozások. A megadott argumentumnak érvényes értéket kell adnia az argumentumhoz. Az argumentumok lehetnek állandók, képletek vagy más függvények is.
Egyes esetekben a függvények argumentumaként más függvényeket is használhat. Az alábbi képlet például egy beágyazott ÁTLAG függvényt használ, és összehasonlítja az eredményt két oszlopérték összegével.
=AVERAGE([Cost1], SUM([Cost2]+[Discount]))
Érvényes visszaadott értékek: Ha egy függvényt argumentumként használ, az argumentum által használt értékkel megegyező típusú értéket kell visszaadnia. Ha például az argumentum Igen vagy Nem értéket használ, akkor a beágyazott függvénynek Igen vagy Nem értéket kell visszaadnia. Ha nem, a listában vagy tárban megjelenik egy #VALUE! hibaértéket jeleníti meg.
A beágyazási szint határértéke: A képletek legfeljebb nyolc beágyazott függvényszintet tartalmazhatnak. Ha a B függvényt az A függvény argumentumaként használja, a B függvény egy második szintű függvény. A fenti példában például a SZUM függvény egy második szintű függvény, mivel az az ÁTLAG függvény argumentuma. A SZUM függvénybe ágyazott függvény egy harmadik szintű függvény, és így tovább.
Megjegyzések:
-
Listák és kódtárak nem támogatják a RAND és a NOW függvényt.
-
A MA és a ME függvény nem támogatott a számított oszlopokban, de az oszlopok alapértelmezett értékbeállításában támogatottak.
Oszlophivatkozások használata képletekben
A hivatkozás azonosít egy cellát az aktuális sorban, és azt jelzi egy listának vagy tárnak, hogy hol kell keresni a képletben használni kívánt értékeket vagy adatokat. A [Költség] például az aktuális sor Költség oszlopában szereplő értékre hivatkozik. Ha a Költség oszlop értéke 100 az aktuális sorban, akkor az =[Költség]*3 eredménye 300.
Hivatkozásokkal egy vagy több képletben használhatja egy lista vagy tár különböző oszlopaiban található adatokat. A képletekben a következő adattípusok oszlopaira lehet hivatkozni: egysoros szöveg, szám, pénznem, dátum és idő, választási lehetőség, igen/nem és számított.
Az oszlop megjelenítendő nevével hivatkozhat rá egy képletben. Ha a név szóközt vagy speciális karaktert tartalmaz, szögletes zárójelek közé kell foglalnia a nevet ([ ]). A hivatkozások nem különböztetik meg a kis- és nagybetűk különbségét. Hivatkozhat például egy képlet Egységár oszlopára [Egységár] vagy [egységár] néven.
Megjegyzések:
-
Az aktuális sortól eltérő sorban lévő értékre nem hivatkozhat.
-
Egy másik listában vagy tárban lévő értékre nem hivatkozhat.
-
Az újonnan beszúrt sorok azonosítójára nem hivatkozhat. Az azonosító még nem létezik a számítás végrehajtásakor.
-
Olyan képletben nem hivatkozhat másik oszlopra, amely alapértelmezett értéket hoz létre egy oszlophoz.
Állandók használata képletekben
Az állandó nem számított érték. Például a 2008. 10. 09-i dátum, a 210-es szám és a „Negyedéves bevételek” szöveg mindegyike állandó. Az állandók a következő adattípusok lehetnek:
-
Sztring (Példa: =[Vezetéknév] = "Kovács")
A sztringállandók idézőjelek közé vannak foglalva, és legfeljebb 255 karakterből állhatnak.
-
Szám (Példa: =[Költség] >= 29,99)
A numerikus állandók tizedesjegyeket tartalmazhatnak, és lehetnek pozitívak vagy negatívak.
-
Dátum (Példa: =[Dátum] > DÁTUM(2007;7;1))
A dátumállandók használatához a DÁTUM(év,hónap,nap) függvényt kell használni.
-
Logikai (Példa: =HA([Költség]>[Bevétel], "Veszteség", "Nincs veszteség")
Az Igen és a Nem logikai állandó. Ezeket feltételes kifejezésekben is használhatja. A fenti példában, ha a Költség nagyobb, mint a Bevétel, akkor a HA függvény Igen értéket ad vissza, a képlet pedig a "Loss" sztringet adja vissza. Ha a Költség egyenlő vagy kisebb, mint a Bevétel, a függvény a Nem értéket adja vissza, a képlet pedig a "Nincs veszteség" sztringet.
Számítási operátorok használata képletekben
Az operátorok határozzák meg a képlet elemein végrehajtandó számítási műveleteket. Listák és kódtárak három különböző típusú számítási operátort támogatnak: aritmetikai, összehasonlítási és szövegtípusokat.
Számtani operátorok
Az alábbi aritmetikai operátorok használatával olyan alapvető matematikai műveleteket hajthat végre, mint az összeadás, kivonás vagy szorzás; számok összevonása; vagy numerikus eredmények előállításához.
|
Számtani operátor |
Jelentés (példa) |
|---|---|
|
+ (plus sign): |
Összeadás (3+3) |
|
– (mínuszjel) |
Kivonás (3–1)Tagadás (–1) |
|
* (csillag) |
Szorzás (3*3) |
|
/ (törtjel) |
Részleg (3/3) |
|
% (százalékjel) |
Százalék (20%) |
|
^ (kalap) |
Exponenciális (3^2) |
Összehasonlító operátorok
Az alábbi operátorokkal két értéket hasonlíthat össze. Ha két értéket hasonlít össze ezekkel az operátorokkal, az eredmény egy Igen vagy Nem logikai érték.
|
Összehasonlító operátor |
Jelentés (példa) |
|---|---|
|
= (egyenlőségjel) |
Egyenlő (A=B) |
|
> (nagyobb, mint jel) |
Nagyobb mint (A>B) |
|
< (kisebb, mint jel) |
Kisebb mint (A<B) |
|
>= (nagyobb vagy egyenlő jel) |
Nagyobb vagy egyenlő (A>=B) |
|
<= (kisebb vagy egyenlő jel) |
Kisebb vagy egyenlő (A<=B) |
|
<> (nem egyenlő jel) |
Nem egyenlő (A<>B) |
Szövegösszefűző
Az és (&) segítségével egyetlen szövegrészt hozhat létre egy vagy több szöveges sztring összekapcsolásához vagy összefűzéséhez.
|
Szövegösszefűző |
Jelentés (példa) |
|---|---|
|
& (és karakter) |
Két érték összekapcsolása vagy összefűzése egy folytonos szöveges érték ("North"&"wind") előállításához |
Sorrend, amelyben egy lista vagy tár műveleteket hajt végre egy képletben
A képletek adott sorrendben számítják ki az értékeket. A képletek egyenlőségjellel (=) kezdődhetnek. Az egyenlőségjelet követve a kiszámítandó elemek (operandusok), amelyek számítási operátorokkal vannak elválasztva. Listák és kódtárak balról jobbra számítják ki a képletet a képlet egyes operátorainak adott sorrendje alapján.
Végrehajtási sorrend
Ha egyetlen képletben több operátort egyesít, a listák és a kódtárak az alábbi táblázatban látható sorrendben hajtják végre a műveleteket. Ha egy képlet azonos prioritású operátorokat tartalmaz – például ha egy képlet szorzási operátort és osztási operátort is tartalmaz –, akkor a listák és a kódtárak balról jobbra értékelik az operátorokat.
|
Operátor |
Leírás |
|---|---|
|
– |
Ellentett képzése (például –1) |
|
% |
Százalék |
|
^ |
Hatványra emelés |
|
* és / |
Szorzás és osztás |
|
+ és – |
Összeadás és kivonás |
|
& |
Összefűzés (két sztringet köt össze) |
|
= < > <= >= <> |
Összehasonlítás |
Zárójelek használata
A kiértékelés sorrendjének módosításához zárójelbe kell tenni a képlet azon részét, amelyet először ki kell számítani. Az alábbi képlet például 11-et állít elő, mert egy lista vagy tár szorzást számít ki az összeadás előtt. A képlet összeszorozza a 2-t a 3-mal, majd hozzáad 5-öt.
=5+2*3
Ezzel szemben, ha zárójelek használatával módosítja a szintaxist, a lista vagy a kódtár összeadja az 5-öt és a 2-et, majd megszorozza az eredményt 3-tal, hogy 21-et állítson elő.
=(5+2)*3
Az alábbi példában a képlet első részének zárójelei arra kényszerítik a listát vagy a kódtárat, hogy először a [Költség]+25 értéket számítsa ki, majd ossza el az eredményt az EC1 és az EC2 oszlop értékeinek összegével.
=([Cost]+25)/SUM([EC1]+[EC2])
