Ez a cikk a Microsoft Excel ELTÉRŐ.EÁR függvényének képletszintaxisát és használatát ismerteti.
Leírás
A rendes piaci időszaktól eltérő (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 100 Ft névértékre vetített árát adja meg.
Szintaxis
ELTÉRŐ.EÁR(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; első_szelvény; ráta; hozam; visszaváltás; gyakoriság; [alap])
Fontos: A dátumok a DÁTUM függvényt használva vagy egyéb képletek vagy függvények eredményeként adhatók meg. 2008 májusának 23. napjához például használja a DÁTUM(2008;5;23) képletet. Probléma léphet fel, ha a dátumokat szövegként adja meg.
Az ELTÉRŐ.EÁR függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:
-
Kiegyenlítés: Kötelező megadni. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma az a kibocsátás utáni dátum, amikor az értékpapírt a vevő megvásárolja.
-
Lejárat: Megadása kötelező. Az értékpapír lejárati napjának dátuma. Azt a dátumot jelenti, amikor az értékpapír lejár.
-
Kibocsátás: Kötelező megadni. Az értékpapír kibocsátási dátuma.
-
Első_szelvény: Megadása kötelező. Az értékpapír első osztalékfizetési időpontja.
-
Ráta: Megadása kötelező. Az értékpapír éves kamatlába.
-
Hozam: Megadása kötelező. Az értékpapír éves hozama.
-
Visszaváltás: Megadása kötelező. Az értékpapír visszaváltási ára 100 Ft-os névértékre számolva.
-
Gyakoriság: Kötelező megadni. A kamatszelvény-fizetések száma egy évben. Évenkénti fizetésnél gyakoriság = 1; félévenkénti fizetésnél gyakoriság = 2; negyedévenkénti fizetésnél gyakoriság = 4.
-
Alap: Nem kötelező megadni. A napok kiszámítására használt módszer kódszáma.
Alap |
A napok számításának alapja |
---|---|
0 vagy hiányzik |
Amerikai (NASD) 30/360 |
1 |
Tényleges/tényleges |
2 |
Tényleges/360 |
3 |
Tényleges/365 |
4 |
Európai 30/360 |
Megjegyzések
-
Az Excel sorszámként tárolja a dátumokat, hogy felhasználhatók legyenek a számításokhoz. Alapértelmezés szerint 1900. január 1-je az 1-es sorszámú dátum, 2008. január 1-je pedig a 39448-as, mert ez az 1900. január 1-je utáni 39 448. nap.
-
A kiegyenlítés dátuma az a dátum, amelyen egy vásárló megvásárol egy szelvényt, például egy kötvényt. A lejárati dátum azt a dátumot jelenti, amikor a szelvény lejár. Tegyük fel például, hogy egy 30 éves lejáratú kötvényt 2008. január 1-jén adtak ki, és egy vevő hat hónappal később vásárolta meg. A kibocsátás dátuma 2008. január 1. lesz, a teljesítés dátuma 2008. július 1. és a lejárat dátuma 2038. január 1., amely 30 évvel a 2008. január 1-i kibocsátási dátum után van.
-
A kiegyenlítés, a lejárat, az első_szelvény és az alap argumentum értékénél a program csak az egészérték részt veszi figyelembe.
-
Ha a kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás vagy az első_szelvény nem érvényes dátum, az ELTÉRŐ.EÁR az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza.
-
Ha hozam < 0 vagy ráta < 0, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz.
-
Ha alap < 0 vagy alap > 4, akkor az ELTÉRŐ.EÁR függvény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.
-
Ha a következő feltétel nem teljesül, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz:
lejárat > első_szelvény > kiegyenlítés > kibocsátás
-
Az ELTÉRŐ.EÁR kiszámítása az alábbiak szerint történik:
Rövid első osztalékfizetési időszak:
ahol:
-
A = a szelvényidőszak kezdetétől a kiegyenlítésig eltelt napok száma (felszaporodott napok)
-
DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma
-
DFC = a rendkívüli első szelvénydátum és az szokásos első szelvénydátum között eltelt napok száma
-
E = a napok száma a szelvényidőszakban
-
N = az elszámolás időpontja és a visszaváltás időpontja között fizetendő kamatszelvények száma. (Ha ez a szám törtet tartalmaz, akkor a következő egész számra lesz emelve.)
Hosszú első osztalékfizetési időszak:
ahol:
-
Ai = az i-edik (vagy utolsó) kvázi szelvényidőszak kezdete óta eltelt napok száma a rendkívüli időszakon belül
-
DCi = a kibocsátás dátuma és az első kvázi szelvénydátum közötti napok száma (i = 1), illetve a napok száma a kvázi szelvényidőszakban (i = 2, ..., i = NC).
-
DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma
-
E = a napok száma a szelvényidőszakban
-
N = az első valódi szelvénydátum és a visszaváltási dátum között esedékes kamatszelvények száma. (Ha ez a szám törtet tartalmaz, akkor a következő egész számra lesz emelve.)
-
NC = a kvázi szelvényidőszakok száma, amelyek illeszkednek a páratlan időszakba. (Ha ez a szám törtet tartalmaz, akkor a következő egész számra lesz emelve.)
-
NLi = a rendkívüli időszakon belül a teljes i-edik (vagy az utolsó) kvázi szelvényidőszak szokásos hossza napokban
-
Nq = a teljes kvázi szelvényidőszakok száma a kiegyenlítés és az első szelvénydátum között
-
Példa
Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.
Adatok |
Argumentum leírása |
|
---|---|---|
2008.11.11. |
Kiegyenlítés dátuma |
|
2021.03.01. |
Lejárat dátuma |
|
2008.10.15. |
Kibocsátás dátuma |
|
2009.03.01. |
Első osztalékfizetés dátuma |
|
7,85% |
Szelvénykamatláb |
|
6,25% |
Hozam |
|
10 000 Ft |
Visszaváltási érték |
|
2 |
Kamatszelvény-fizetés félévente |
|
1 |
Alap: tényleges/tényleges |
|
Képlet |
Leírás |
Eredmény |
=ELTÉRŐ.EÁR(A2;A3;A4;A5;A6;A7;A8;A9;A10) |
A rendkívüli (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 10 000 Ft névértékre vetített ára a függvény argumentumaként az A2:A10 cellákban megadott adatokkal |
11 360 Ft |