Egy befektetéshez kapcsolódó pénzáramlás nettó jelenértékét adja meg a jövőbeni kifizetések (negatív értékek) és bevételek (pozitív értékek) jelen pillanatra diszkontált értéke alapján.
Szintaxis
NMÉ(ráta;érték1;érték2;...)
A kamatláb az egy időszakra érvényes leszámítolási kamatláb.
Érték1, érték2,... A kifizetéseket és bevételeket jelentő, 1 és 29 közötti szám lehet. Érték1, érték2,... egyenlő időközökre kell lenniük, és az időszakok végén kell bekövetkezniük. Az NMÉ az érték1, érték2 szerinti sorrendet használja,... a pénzáramlások sorrendjének értelmezése. Ügyeljen arra, hogy a kifizetések és bevételek megfelelő sorrendben legyenek megadva. A függvény figyelembe veszi a számokat, az üres értékeket, a logikai értékeket és a szövegként megadott számokat is; A függvény a hibaértékeket és a számként nem értelmezhető szövegeket figyelmen kívül hagyja.
Megjegyzések
- Az NMÉ befektetése az érték1 időpontja előtt egy időszakkal kezdődik és az utolsó pénzáramlás időpontjában fejeződik be. A nettó jelenérték kiszámítása jövőbeni pénzáramlásokon alapszik. Ha az első pénzáramlás az első periódus elején esedékes, ezt az ellenértéket nem szabad a változók között szerepeltetni, hanem a számítás után hozzá kell adni az NMÉ eredményéhez. Az alábbi példák is ezt szemléltetik.
- Ha n az értékek listájában szereplő pénzáramlások száma, akkor az NMÉ az alábbi képlet alapján számolja ki a nettó jelenértéket:
- Az NMÉ hasonló az MÉ függvényhez. A legfontosabb különbség köztük az, hogy az MÉ függvényben a pénzáramlások az időszakok elején és végén egyaránt történhetnek. Az NMÉ függvénytől eltérően az MÉ változóinak időben állandóaknak kell lenniük minden időszakban. Az annuitásokról és pénzügyi függvényekről további információ az MÉ függvény leírásánál található.
1. példa
Az alábbi példában:
- A ráta az éves leszámítolási kamatláb.
- Az érték1 a befektetés kezdeti költsége egy év múlva.
- Az érték2 az első év bevétele.
- Az érték3 a második év bevétele.
- Az érték4 a harmadik év bevétele.
A példában a kezdeti 10 000 000 forintos költséget veszi fel az egyik értékként, mivel a kifizetés az első időszak végén történik.
| Ráta: | Érték1: | Érték2 | Érték3 | Érték4 | Képlet | Leírás (eredmény) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 10% | -10 000 | 3000 | 4200 | 6800 | =NPV([Ráta], [Érték1], [Érték2], [Érték3], [Érték4]) | A befektetés nettó jelenértéke (1188,44) |
2. példa
Az alábbi példában:
- A ráta az éves leszámítolási kamatláb. Ez lehet az inflációs ráta vagy más lehetséges befektetés kamatlába.
- Az érték1 a befektetés kezdeti költsége egy év múlva.
- Az érték2 az első év bevétele.
- Az érték3 a második év bevétele.
- Az érték4 a harmadik év bevétele.
- Az érték5 a negyedik év bevétele.
- Az érték6 az ötödik év bevétele.
A példában a kezdeti 40 000 000 forintos költséget nem szerepeltetjük az értékek között, mert a kifizetés az első időszak elején történik.
| Ráta: | Érték1: | Érték2 | Érték3 | Érték4 | Érték5 | Érték6 | Képlet | Leírás (eredmény) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 8% | -40 000 | 8000 | 9200 | 10000 | 12000 | 14500 | =NMÉ(ráta; [érték2]; [érték3]; [érték4]; [érték5]; [érték6])+[érték1] | A befektetés nettó jelenértéke (1922,06) |
| 8% | -40 000 | 8000 | 9200 | 10000 | 12000 | 14500 | =NPV(ráta; [érték2]; [érték3]; [érték4]; [érték5]; [érték6]; -9000)+[érték1] | A befektetés nettó jelenértéke, a hatodik évben 9000 Ft veszteséggel (-3749,47) |